Ha valaki Európába szeretne bevándorolni, sok minden világosnak tűnhet, amíg belülről ki nem derül a rejtett bonyolultság. Odakint sokan úgy tekintenek Európára, mint egy szinte tökéletesen homogén társadalomra, legalábbis ami a saját dolgaikat illeti. Bár a kontinens nagyrészt az EU-bizottság alá tartozó testületként működik, még mindig létezik néhány társadalmi és gazdasági partnerség vagy szabályozási blokkon belül. Tehát jobb, ha most azonnal megismerkedik Skandináviával, a schengeni térséggel és az északi országokkal.
Minden alkalommal, amikor valaki kívülről vízumot kér Európába utazáshoz, schengeni vízumot kap. A célország neve is szerepel, ahová az ember először érkezik. Ez az érkezési kikötő az adott időszakban otthonának számít. Talán kíváncsiak lehetnek arra, hogy a körülményekhez mérten megismerjék a schengeni térség egyes kis blokkjainak bizonyos szabályait.
A regionális tömbök nevei, amelyeket meg kell ismerned
Bár az internet ma már szinte mindenre választ ad, amire csak egy egyszerű kattintással szükségünk lehet, mégis sokat számít, ha van elképzelésünk arról, hogy mit keressünk. Képzeld el, hogy Európában vagy, és valaki azt mondja neked, hogy ő balkáni, mediterrán vagy skandináv. Lehet, hogy elsőre a meglepetések az arcodra vannak írva. Belülről azt mondanád, hogy aah! Azt hittem, európai vagy. De mindegy is, Európa fel van osztva, bár nem mindig beszélnek róla, mivel az Európa címke mindent elfed.
Európában az északi, schengeni és skandináv kifejezések nem felcserélhetők, mint a világ más részein. Valójában úgy beszélni ezekről a helyekről, mintha ugyanazt jelentenék, még abból is tudatlanság lenne, amit a könyvek feljegyeznek róluk.
schengeni térség
Most, hogy eldöntötte, hogy soha nem esik a tudatlanság csapdájába, tudnia kell, hogy Schengen egy zónát jelent. Az övezet 26 európai országból áll. A nagykövetségen vagy konzulátuson kiadott vízum tehát alapvetően lehetőséget ad arra, hogy mindezen országokba látogasson anélkül, hogy külön igazolványt kellene felmutatnia.
A hatalmas schengeni térségben évente rengeteg bevándorlót regisztrálnak a bel- és külföldre, valamint a belföldre. A legtöbb schengeni ország által az idők során kialakított gazdasági tevékenységek és mély kapcsolatok teszik a régiót oly szerethetővé. A jogszabályok hierarchiájában vannak olyan esetek, amikor a schengeni vagy uniós jogszabályok felülírják az egyéb országspecifikus jogszabályokat. Ez fontos lehet egy olyan bevándorló számára, aki a tartózkodás vagy a tartózkodási státusz megváltoztatása érdekében küzd. Bizonyos esetekben az uniós jogszabályokra hivatkozva és egy jó ügyvéd segítségével megmentheti szegény bőrét a kitoloncolás veszélyétől.
Az egyes schengeni országokkal kapcsolatos fontos tudnivalók, amelyeket minden bevándorlónak érdemes megismernie, itt találhatók.
Az északi régió
Az északi régió öt szuverén államot foglal magában: Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és Izland. Ugyanakkor az öt államhoz kapcsolódó három autonóm terület, Grönland, a Feröer-szigetek és az Aland is részét képezi. Mindezek egy sajátos régiót alkotnak, amelyet történelmi kötelékeik mentén kötnek össze. A régiókban az országhatárokon belül is erős a kormányközi együttműködés.
Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, lépésről lépésre kell megértenünk. Kezdjük azzal, hogy a Norden szó szerint „északot” jelent a norvég, a svéd és a dán nyelvben. Az északi megnevezés legalább az 1950-es évekig volt a régió megnevezése. Emellett a franciák találták ki a „le pays Nordiques” kifejezést is, ami egyszerűen az északi országokat jelenti. Ez egy közös kifejezés, amely Európa mind az öt északi államát egy ernyő alá gyűjti, és amelyet az összes ország elfogad.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy hol van Skandinávia? Bár azt hihetnénk, hogy erre a kérdésre egyszerű a válasz, lehet, hogy ez még nehezebbnek bizonyul. Tudnia kell, hogy a földrajzi, kulturális és nyelvi kontextustól függően változhat, hogy valójában mi is alkotja Skandináviát.
A bizonyítékok, amelyeket szintén érdemes megnézni, arra utalnak, hogy Skandinávia a 18. században jött létre. Ennek köze van a dán és svéd egyetemek erőfeszítéseihez, amelyek a három állam – Dánia, Svédország és Norvégia – közös történelmét, művészetét, kultúráját és mitológiáját hirdették.
Csak hogy még véletlenebbnek érezd ezt a témát, talán próbálj meg azzal dicsekedni, hogy az eredeti kifejezés ebben a fogalomban a „Scania” volt. Scania Svédország legdélebbi tartományát jelenti, amelyből a „Skandinávia” kifejezés is származik. Dánia és Norvégia kezdetben egy királyság alatt egyesülve működött, ami a hygge iránti közös szeretetük egyik oka.
Norvégia és Svédország szintén egy királyság alá tartozott, amíg Norvégia el nem nyerte függetlenségét. Ezért Skandinávia olyan országcsoportot alkot, amelybe Dánia, Svédország és Norvégia tartozik, de néha Finnország, Izland és a Feröer-szigetek is ide tartoznak.
Mi a valódi különbség e három régió között?
Elég gyakori, hogy az emberek nem mindig értenek egyet az északiakkal és Skandináviával kapcsolatos meghatározásokban. Általában, amikor az északi szó megjelenik, a dolgok még bonyolultabbá válnak, amikor az északi és skandináv régióról van szó. Úgy tűnik, hogy nagyjából ugyanazt jelenti, mivel a kettőnek van néhány közös vonása. Emiatt egyesek mindig felváltva használják a Skandináviát és az északiakat, míg mások gondoskodnak arról, hogy minden régióhoz meghatározott jelentést adjanak.
Egyesek szerint Skandinávia csak Dániát, Norvégiát és Svédországot foglalja magában, Finnország és Izland nélkül. Míg a skandináv kifejezés a tágabb régiót írja le, az északi kifejezés egyre népszerűbb, mivel sokkal rugalmasabb fogalom. Mind a jelentése, mind a földrajzi kontextus teljesen megváltozott a különböző időkben, és kétségtelenül ez a jövőben is így lesz.
A schengeni térség másrészt magában foglalja az összes 26 európai országot de nem minden uniós tagállam tartozik hozzá. Írország például megmarad. Mások, mint Románia, Bulgária, Horvátország és Ciprus, erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy e térség részévé váljanak. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezen a területen néhány európai állam is létezik, amelyek azonban nem részei az EU-nak. Például Izland, Norvégia, Lichtenstein és Svájc.
