Viking történelem

Több mint 1000 évvel ezelőtt az északiak elhagyták otthonukat azzal a céllal, hogy külföldön elérjék a céljukat. A vikingek tehát olyan skandináviai tengerészek nevére utalnak, akik a ^8-11. század között Európa különböző részein kereskedtek, letelepedtek, kalózkodtak és portyáztak. T

A vikingek vívmányai közé tartoztak a portyázás és a fosztogatás is. Svédországon, Dánián és Norvégián kívül a világ más részeire is eljutottak, többek között Észak-Amerikába, a Közel-Keletre, Észak-Afrikába és a Földközi-tengerre, és ezt az időszakot nevezik viking korszaknak.

A viking korszak

A viking a skandináv nyelvben elsősorban a „vikingr”-hez kapcsolódik, ami kalózt jelent. A vikingek főként Svédországból, Norvégiából és Dániából érkeztek, és főként vidéken maradtak. A viking arra az időre utal, amikor a skandináv népek nyáron vikingekért mentek. A hadjáratokat azzal a céllal hajtották végre, hogy külföldi zsoldosként toborozzanak, városokat és kolostorokat fosztogassanak, valamint kereskedelmet folytassanak.

A viking korszak Kr. u. 793-tól 1066-ig tartott, amely alatt a vikingek számos portyát hajtottak végre. A vikingek vélhetően Dániában kezdték, mivel ott van a legrégebbi kereskedelmi város. Ebben az időszakban a vikingek még a keleti Bagdadba is eljutottak, és nagy nyomot hagytak a különböző kultúrákban, amelyekkel kapcsolatba kerültek. Kezdetben az északiak portyáztak, majd hazatértek. Egy bizonyos időszak után azonban úgy döntöttek, hogy létrehozzák saját településeiket.

Viking történelem idővonal

A viking korszakot jobban megérthetjük, ha az egész időszakot egyes jelentős időszakokra bontjuk. Merüljünk el közvetlenül a kiterjedt és bonyolult viking korszakba, konkrét időpontokkal.

540-től 790-ig

A viking kor kulturális és gazdasági alapjait adó időszak 540 és 790 között zajlott. 740-ben Sigurd Hring svéd király és Harald Wartooth dán király között csata zajlott. Emellett 750-ben az észtországi Salmében egy kettős hajó eltemetésére került sor, és 789-ben jegyezték fel az első viking támadást Angliában.

791-től 900-ig

A leghíresebb rajtaütést 793-ban hajtották végre az északkelet-angliai Lindisfarne-ban. Írországban a vikingek támadását 795-ben jegyezték fel, míg az oseburgi hajót 830-ban temették el. A viking hajót Tonsberg környékén fedezték fel. 844-ben a vikingek rajtaütése Sevillán fellázadt, míg 860-ban a rusz vikingek Konstantinápolyra támadtak. Nem szabad elfelejteni, hogy 840-ben az északi telepesek fedezték fel Dublint.

A vikingek mindent megtettek, hogy meghódítsák az általuk meglátogatott helyeket, és 866-ban Yorkban királyságot alapítottak. Még a királyság megalapítása után, 871-ben Alfréd lett Wessex királya, míg Harald Fairhair 872-ben szerezte meg Norvégia irányítását. Emellett 874 és 879 között fontos események történtek, többek között Ingolfur Arnarson igényt tartott arra a területre, amelyből Reykjavik városa lett; Gathrum megszegte az Alfréddal kötött megállapodását, az angolszász sereg legyőzte és összegyűjtötte a vikingeket az edingtoni csatában, és Kijev a Rusz tartományok központjává vált.

901-től 1000-ig

A vikingek által végrehajtott rajtaütések nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a Földközi-tenger partvidékén is portyázzanak. Szintén 911-ben Rollo, a viking vezér, földet kapott a frankoktól, 941-ben pedig a rusz vikingek megtámadták Isztambult (Konstantinápoly). 981 egy másik fontos év volt a vikingek számára, mert ekkor fedezte fel Vörös Erik Grönlandot, és ő is a híres vikingek közé tartozik.

Az első viking hajó 986-ban, Grönland felfedezése után indult Észak-Amerikába. Miközben a vikingek folytatták az észak-amerikai hódítást, Æthelred 991-ben fizette az első váltságdíjat, hogy beszüntesse a dán támadásokat Angliában. A királyok tovább folytatták a hódítást, és 995-ben Olof Skotkonung lett az első király, aki a géták és a svédek felett uralkodott.

A vikingek nem voltak keresztények. 995-ben azonban I. Olav Tryggvason meghódította Norvégiát, és ezzel az első keresztény királysággá vált. A kereszténység fejlődött, és 1000-ben Izland áttért a kereszténységre, bár a skandinávok továbbra is imádták a régi isteneket. Ugyanebben az évben I. Olav meghalt egy csatában, így Norvégia a dánok uralma alá került, míg Vörös Erik fia, Leif Erikson felfedezte Észak-Amerika partvidékét.

1000-től kezdve

1002-ben Brian Boru lett Írország királya, miután megküzdött az északiakkal és legyőzte őket. Thorfinn Karlsefni megpróbált települést létrehozni Észak-Amerikában, bár a vikingek 1015-ben elhagyták Vinlandot. 1016-ban a dánok Knut alatt uralkodtak Angliában, amikor II. Oláh visszaszerezte Norvégiát, amely eredetileg az ő területük volt a dánoktól.

A dánok támogatták Hitvalló Edwardot, amikor az 1042-ben Angliában uralkodott. 1046-ban Harald Hardrada Magnusszal együtt lett Norvégia királya, és 1050-ben megalapították Oslo városát. A városban egy múzeum is található, amelyről bővebb információt a Viking Hajó Múzeum címen talál.

Ahogy mindig mondják, mindennek, ami kezdődik, vége kell, hogy legyen, ezért 1066 a viking korszak végét jelentette, amikor Harold Godwinson legyőzte Harald Hardradát a Stamford Bridge-i csatában. Egy másik fontos esemény volt 1066-ban, amikor Vilmos normandiai herceg legyőzte Harold szász királyt a hastingsi csatában.

A viking hajó

A viking hajó a viking kultúra lényeges részét képezte. A hajók egyedi és rendkívüli formák, szimmetrikus végek, rugalmas és karcsú hajók jellemezték. Emellett könnyűek és tengerállóak voltak, mivel az építők klinkert használtak az építéshez. A viking hajókat hadi- és kereskedelmi hajóként használták.

A vikingek többsége a tengerparti térségben halászattal kereste megélhetését. A technológia fejlődésével a^7. és a ⁸. században a vikingek által használt csónakokat evezők helyett elsősorban vitorlákkal hajtották.

Elképesztő tények a vikingekről

A hét napjait a viking királyokról nevezték el. A péntek és a kedd például Friggről és Tyrről kapta a nevét, akik a házasság istennője, illetve a háború istene voltak. Thorról úgy tartják, hogy az erő istene, a mennydörgés pedig a csütörtököt jelképezi.

A vikingek nem húztak sisakot. A sisakok felvétele miatt lehet, hogy pogányoknak nevezték volna őket. Ettől eltekintve jó volt a higiéniájuk. Ennek oka, hogy az ápolóeszközök egy részét régészek találták meg.

Amellett, hogy a vikingek aktív kereskedelmet folytattak, a halottakat a hajókban temették el. A csónakok iránti szeretetük miatt megtiszteltetés volt, hogy „egy hajóban temették el őket”. Emellett úgy vélték, hogy azok a hajók, amelyek jól szolgálták őket, amíg éltek, lehetővé teszik számukra, hogy elérjék úti céljukat.