7 világörökségi helyszín Norvégiában

Lingoda
7 világörökségi helyszín Norvégiában

7 világörökségi helyszín Norvégiában

Fedezze fel a norvégiai világörökségi helyszíneket. Az UNESCO világörökségi listájára való felvétel feltételei szigorúak ; az egyik ilyen kritérium az „ember által létrehozott remekművek”. Másik lehetőség a kultúrák közötti cserét dokumentáló helyek, vagy olyan helyek, amelyek élő vagy eltűnt civilizációk tanúságtételei.

Az UNESCO listáján szereplő évszám zárójelben szerepel.

Nyugat-norvégiai fjordok – Geirangerfjord és Nærøyfjord (2005)

A vízesések adnak mozgást a fjordoknak, a mélykék víz és a tiszta levegő megnyugtat, a hófödte hegyek pedig perspektívát és drámaiságot kölcsönöznek a fjordoknak. Ez a természet a legjobb formájában, egyszerre puha és kemény.

A norvég fjordok egy olyan látvány, amire mindig emlékezni fogsz.

A norvégiai Naroyfjorden világörökségi terület

Roros bányaváros és a Körösök (1980)

A Roros (Røros) városközpontjában és környékén található faépületek szerepelnek a világörökségi listán. „Bergstaden sokat megőrzött eredeti állapotából, a 17. század elején kialakított utcákkal és a 18. és 19. századi faházakkal.

Tegyen egy kirándulást az Olav-bányához, amely tizenöt perces autóútra van a várostól. Itt kint a kopár hegyen a 300 éves bányászat nyomainak sokasága látható, többek között egy felújított drótkötélpálya. A Roros múzeum a nyáron naponta többször vezetett túrákkal látogatja a környék bányáit.

tovább

Urnes Stave Church (1979)

A városon kívül, Urnesben található egy csodálatos és jól megőrzött középkori pálcatemplom.

Bővebben…

Olavs-Mine Roros
Látogatás az Olavs bányában

Rjukan-Notodden ipari örökség (2015)

A norvégiai világörökségi helyszínek legújabb tagja a Notodden Industrual Site. Norvégia ipari bölcsője a világörökség részét képezi. Ezek a helyek egy szegény országból az egyik leggazdagabbá válást jelentik. Elszórtan gazdálkodó falvak voltak, amelyek nagyipari társadalommá váltak. A helyszínek a vízenergia egyedülálló történetét képviselik, amelyet folyékony vassá és műtrágyává alakítottak át.

A rjukani és notoddeni létesítmények Norvégia legújabbkori örökségének fontos részét képezik.

Traena Nordland

Vegaøyan – A Vega-szigetvilág (2004)

Vega Helgeland partja egy szigetcsoport, sok sekély vízzel. Legismertebb az egerészölyvekről(olvasson az egerészölyvekről) és az egerészölyvek gyártásának hagyományáról. Az Eider Múzeum egy kellemes kis hely az ismeretszerzésre. Ínyenc minőségű ételeket és kellemes környezetet talál a Vega Coastal Hotelben.

Bronnoysundon (Brønnøysund) kívül található egy hegy, a Torghatten, amely csodálatos lyukakkal rendelkezik, és érdemes meglátogatni.

Bryggen a régi bergeni rakpart
Bryggen a régi bergeni rakpart

Bryggen (1979)

A 61 megmaradt faépület gyönyörű látványt nyújt a bergeni Vågenen. Bryggent már ismerjük az 1100-as évekből és 1350-től 1764-ig; a fából készült épületekben hanza kereskedőknek adott otthont. 1702-ben Bryggen leégett, de a faépületeket újra felépítették. Ezen kívül 1955-ben Bryggen egyes részei leégtek, és a tűzparcella ma Bryggens Múzeum. Innen indulnak nyáron a napi vezetett séták.

itt olvashat többet Bergenről

Rock-art-in-Lofoten

Alta sziklaképzőművészete (1985)

Altában található Észak-Európa legnagyobb sziklarajz-koncentrációja, amelyet vadászok és horgászok hoztak létre. Az UNESCO világörökség része. A Hjemmeluftban található Alta Múzeumban több mint 3000 kőzetrajz és több mint 85 tábla található, amelyek mindegyike 7000 és 2000 év közötti. Kiállítás a hadseregről és a második világháborús Alta-folyó hadjáratról. A Petroglyph-zarándoklatot a fogyatékkal élők számára is kialakítottuk egy speciális guruló rámpával a petroglyph-terület körül. Júliusban idegenvezetőkkel túrázik.

Túrázás Romsdalseggen

Struve geodéziai ív (2005)

Friedrich Georg Wilhelm Struve megmérte a Fekete-tengertől Hammerfestig terjedő távolságot – Struve geodéziai ív -, hogy megállapítsa, mennyire lapos a Föld a pólusok közelében. Munkája 1845-1855 között tartott, asszisztensek segítségével. A Struve-féle geodéziai ív adatai más meridiánívek adataival együtt a legtöbb nyugat-európai országban a térképezés és a földmérés alapját képezték, amíg 1970-ben a műholdas technológia át nem vette a helyét.

További inspiráció itt

Lingoda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük